Vince a Gödöllői Királyi Kastély ZÁR(OL)VA kiállításának egyik alapköve, aki tényleg minden feladatot bevállalt, még a fizikai megpróbáltatásoktól sem ijedt meg. Széles körű tudásával segítette a kiállítás megszületését.

- A projekt során sok területen dolgoztál: kutattál a levéltárban, interjúztál, tárlatot vezettél és még sorolhatnánk. Melyik feladat volt a kedvenced?

- Húú, nehéz kérdés. Igazából több is van: nagyon izgalmas volt az ásás a kastély pincéjében, az interjúk nagyon érdekesek voltak, de nagyon szerettem a kutatást a hadtörténeti múzeumban is, habár az elég fárasztó volt.

- A sok különböző munkád közül melyikre vagy a legbüszkébb?

- Igazából nem tudnék egy munkát kiemelni, az egész kiállításra büszke vagyok és arra, hogy részt vehetek ebben a projektben.

Tükörtisztítás Moór Anikó restaurátorral, Abai Ábrissal és Kovács Éva muzeológussal

- Miért jelentkeztél?

- A húgom miatt jelentkeztem a projektre, mivel nálunk nem hirdették ezt a lehetőséget. A projekt kezdete előtt kb. egy héttel húgom mutatta meg, hogy lesz ez és tudja, hogy engem ez érdekelne. Mennék-e? Egyből igent mondtam és még pont befértem, az utolsó utáni pillanatban.

- Volt olyan, hogy a húgoddal együtt kellett dolgoznod? Min dolgoztatok együtt?

- Igen, többször is. Kifejezetten jól működtünk együtt, és jó volt, hogy soha nem egyedül mentem. Például képeket válogattunk együtt, amik utána a falakra kerültek. Elég nehéz volt, mivel én személy szerint sokkal több képet kiraktam volna, de hát ugye helyhiány miatt nem lehetett.

Képválogatás, Fazakas Csengével és Kaján Marianna és Kovács Éva muzeológusokkal

- A kiállításba nagyon sok időt fektettél, könnyű volt megoldani, hogy a munka mellett legyen idő az iskolára és a barátaidra/családodra?

- Persze! A családomnak nem is volt kérdés hogy támogatják, amit én és a húgom csinálunk, de az osztályfőnököm is nagyon támogatta ezt.

- A kiállítás megnyitóján mondtál egy beszédet, mit szóltál ahhoz, hogy felkértek rá?

- Őszintén már nem is emlékszem, hogy felkértek vagy én jelentkeztem. De az biztos, hogy hatalmas élmény volt, habár a megnyitó előtt igencsak izgultam. Szeretek beszélni és megírni is szívesen írtam meg.

- A kiállítás elején, amikor adatokat kellett gyűjteni, akkor elmentetek a levéltárba. Ott milyen munkákat végeztetek?

- Átnéztünk egy csomó anyagot az itt állomásozó magyar katonákról. Napiparancsoktól kezdve a havi jelentéseken át a tisztek névsoráig minden volt. Nagyon érdekes volt bár sokszor egy kicsit száraz. Nekem, mivel imádom a régi iratokat, különösen tetszett.

- Nem csak a kiállítás létrehozásában vettél részt, de tárlatot is vezetsz. Milyen érzés?

- Nekem nagyon tetszett a tárlatvezetés, egy egészen érdekes élmény volt. Előtte mindig izgulok, hogy na, most vajon mit felejtek el elmondani, de amikor elkezdek beszélni, akkor az izgalom nagy része eltűnik. Nagyon jó az is, amikor a hallgatóságból mond valaki olyat, amit azelőtt én se tudtam. Ezt természetesen legközelebb már beleépítem a vezetésbe.

- A projekt népszerűsítésére csináltatok egy reklámfilmet is, milyen szereped van benne?

- Az első reklámfilm forgatásában nem vettem részt, mivel amikor azt forgatták, akkor nem voltam itthon. A második filmben, ami most készül, a szovjet párttitkárt alakítom.

- Miről szól a reklámfilm, mi lesz benne?

- Nem mondom meg, aki akarja, az majd megnézi :-)

Reklámfilm-forgatás a ZÁROLVA-kiállításhoz.

- Sok emlékkel gazdagodtál, de melyik a legemlékezetesebb, legszebb pillanat, amit a munka során szereztél?

- Nagyon sok kedvenc pillanatom volt: a sok röhögés az elszúrt jeleneteknél, a forgatásokon, a levéltár, az interjúk, a tábor, a szentendrei kirándulás, az ásás, a megnyitó napja. És ezek csak a legemlékezetesebb napok, kedvenc pillanatom annyi volt, hogy az összeset fel se tudnám sorolni.

Csikós Hanna

Fotók: Kaján Marianna, Korondi Judit, Gödöllői Királyi Kastély Archívuma

ZÁR(OL)VA. Egy kastély titkos élete, 1950-1990 című kiállításról bővebben ITT.